Biztos volt mindenki életében egy komoly „de én várat akarok építeni” időszak, amit aztán maga mögött is hagyott hatévesen a homokozóban – ám ha előjönne újra ez a késztetés, rá kell döbbennünk, hogy a mai óvodások nem tisztelnek senkit és semmit, legfőképpen nem a mesterműveket a homokban.

A Klei Entertainment tavaly megjelent játéka, a Mark of the Ninja jövő héten egy új DLC-t kap, amiben egy új pálya, két új eszköz, egy új ruha, egy új stílus, valamint fejlesztői kommentár kapott helyet. A Special Edition DLCegészen pontosan augusztus 16-án fog megjelenni, az ára pedig 5 dollár lesz -- beszerezhető lesz a Steam, valamint az Xbox Live rendszerében.

A missziókat lehet ugyan egyedül, szólóban is teljesíteni, de a sorozat mindhárom darabja a kooperatív módra van kihegyezve: a harcok a túlerő és a szűkös mozgástér miatt nagyon kemények tudnak lenni, plusz ugye a világon nincs olyan játék, ami ne lenne élvezetesebb ismerősökkel / ismeretlenekkel karöltve. A formula tehát nagyon egyszerű, és egész egyszerűen működik. 

A Total War a PC platform nagy képes történelemkönyve, amelyre már majd’ minden játékos hullajtott egy kövér nyálcseppet. Lehetetlen elmenni mellette – ha az ókori Róma nem jön be, akkor legalább a középkorban szétcsap az ember, vagy átnéz a gyarmatosítások korába, de valahol biztos beindul a hormontermelődés. 

A Ride nem véletlenül nem kapott semmilyen jól hangzó motoros bajnokságra hajazó címet: a játék a gazdag, unatkozó milliomosok hobbijaként mutatja be az amatőr versenyzést, ami ebből fakadóan nem speciálisan átalakított, hanem utcai forgalomban is használható paripákra fókuszál. 

A sztori ott folytatódik, ahol az előző rész véget ért: Shao Kahnt legyőzték, de komoly áldozatok árán, ráadásul Shinnok is kiszabadult börtönéből. A történet ide-oda ugrándozik visszapillantások (a Mortal Kombat 9 eseményei után játszódó csaták) és a „25 évvel később” szakaszok között, persze erőteljesen ez utóbbira koncentrálva. Nyilvánvalóan azért, mert az eltelt időben harcosok új nemzedéke nőtt fel.

A cselekmény a Mortal Kombat X egyjátékos kampányában teljesedik ki előttünk. A négy-hat óra alatt végigjátszható rövid memoár alatt megismerhetjük a legfontosabb karakterek sorsát ebben a kegyetlen háborúban, és bemutatkoznak az újak is. Az ismert nevek közül Raiden, Liu Kang, Scorpion, Sub Zero, Reptile, Johnny Cage, Sonya Blade, Jax, Kano, Kitana és Mileena tér vissza, míg az újakat Cassie Cage, Jacqui Briggs,

Az első Carmageddon 1997-ben jelent meg a SCi és az Interplay gondozásában. A játék azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy akkori szemmel nézve elképesztően véres és brutális volt. Természetesen a videojátékok nagy része már húsz évvel ezelőtt sem csak a gyerekeknek készült, azonban a Carmageddon többeknél kiverte a biztosítékot.

A Xenoverse nem szakad el az elmúlt évek hagyományaitól, és továbbra is nagy térben játszódó, hátulnézetes verekedős játékként működik. Ezúttal is van lehetőség az 1v1, a 2v2 vagy akár a 3v3 küzdelmekre is, de utóbbi kettőre természetesen csak online, mivel a harcosok egyszerre vannak a küzdőtéren. A különbség az elődökhöz képest, hogy ezúttal kaptunk egy relatíve élvezetes és abszolút reszponzív harcrendszert, és nem annyival akar minket meggyőzni saját értékeiről a játék.

A játék kerettörténete és szereplői nagyon-nagyon B-minőségűek, látszik, hogy nem sok idejüket pazarolták rá a készítők. A '80-as években járunk, egy orosz pénzes fickó, bizonyos Josef Priboi vagy tud valami nagyon fontos dolgot, vagy valami csúnyaságot művelt (ez nem igazán fog kiderülni), mivel Anglia rá pályázik, ezért egy Jones nevű kommandóst küld ki a Szovjetunióba, hogy elsimítsa a problémát. 

Dontnodék a Remember Me játékukkal írták fel magukat a tehetséges újoncok listájára, a Life is Strange pedig a tévésorozatok mintájára kitalált epizódszerű felépítésével, tonnányi popkult utalásával és a hétköznapokba csepegtetett misztikum ötletével állította maga mellé a rajongóit. Az előételként sem piskóta nyitóepizódot szerettük, ám idő közben az étvágyunk egyre csak nőtt a sztori kibontakozásával. 

A sokkolóan tökéletes és drámai bevezető után – amit a készítők az ugyancsak zseniális launch trailerben már nagyon „bölcsen" szanaszét spoilereztek nekünk – úgymond azonnal visszaesünk a történésekbe és elindul bennünk egy olyan folyamat, aminek semmi sem vethet véget, még a játék befejezése sem. A Mass Effect ránk telepszik, magába szippant és nem enged el.