A játékmenet egyébként teljesen olyan mintha valamelyik új Mariót próbálgatnánk. Itt is akadályokat kerülgetünk, ellenfelekre ugrálunk rá, sőt, még lánykákat is meg fogunk menteni. Sztorija nincs az anyagnak, illetve ha attól eltekintünk, hogy legényünk minél több kincset akar felvenni a random generálódó pályákon. 

A Sacred első része még teljes játékunk is volt, s mint ilyen, a jobbak közül való. Az egyik legjobban sikerült hack'n'slash folytatásán ügyködik a német Ascaron, melyben láthatóan megszépült grafika mellett újra bejárhatjuk - akár lóháton is -, Ancaria varázslatos világát.

Központi témája a gép ellen vívott King of Iron Fist Tournament, mely egy fordulókra osztott, fordulónként több menetes bajnokság, végén egy főellenséggel, kinek személye változik a különböző részek egyébként egybefüggő történetével, de kilétét az általunk választott karakter is befolyásolja.

Egy srác, éppen graffitizik egy vonat oldalára, amikor is megjelenik, egy őr, vagy nem tudom mi és elakarja kapni. Ekkor az emberünk elkezd menekülni és innentől jövük mi.Az emberünk rohan, nekünk pedig irányítani kell.

Nem sokkal azután, hogy Patricia Caldwell elnök szélnek eresztette a Tom Reed vezetése alatt megromlott Third Echelont, létre is hozta a titkos terrorelhárító szervezet utódját. A Fourth Echelon kilétét viszont még nagyobb homály fedi: a csapat kizárólag az elnöknek jelent, földi bázisa sincsen, a Paladin repülőgép fedélzetéről végzi az egész világot behálózó tevékenységét, vezetője pedig nem más, mint a megbízhatóságát és lojalitását.