A Crystal a Lara Croft-os címek kiadását eredetileg időelütésnek szánta a nagy Tomb Raiderek megjelenése közötti periódus kitöltésére. A koncepció csak az áron látszik meg: a GoL merészebb, izgalmasabb, nagyobb ívű vállalkozás, mint a teljes árú TR-ek. Az első változás, ami szemünkbe ötlik, hogy hősnőnket a hagyományokkal ellentétben izometrikus perspektívából irányíthatjuk. Az ok nem az alacsony költségvetés: a grafika egyszerűen gyönyörű. A mélység és magasság, a részletgazdag, változatos és hangulatos pályák, az animáció és az effektek mind-mind elsőrangúak, ami nem is csoda, hiszen a játékot az Underworld motorja hajtja. Madártávlatból jobban áttekinthetjük a környezetünket, többet láthatunk az előttünk álló terepből.
A külcsín és a belbecs hibátlan, az 5-10 órás (és a küldetések, plusz kihívások teljesítésével sokszorosára felturbózható) játékidőt pedig az év végéig - az ígéretek szerint - nem kevesebb, mint öt DLC-vel nyújthatjuk meg. Lara Croft neve nem csengett ilyen jól az első Tomb Raider óta. Szinte szégyellem, hogy ilyen olcsón jutottam hozzá, mert azóta a család éjszakánként a gép előtt ül, és vállvetve gyakja a mindenféle azték gonoszokat. Mert kell a közös program.