A Need For Speed sorozat mintha letérni készülne az arcade-osodásról. Éppen ezért a csupán törni-zúzni vágyó játékosokat manapság Paradise City, vagyis a Burnout Paradise várja. Ez a program azonban gyakorlatilag egy ügyességi játék, amelyben autókkal, motorokkal száguldozhatunk. Magához az autózáshoz, motorozáshoz, és mindezek valóságához szinte semmi köze sincs, de az ifjú titánok bizonyára pompás élménnyel lesznek.

Nézzük az első pontot, a történetet! A Unity klisétengere után a Syndicate sztorija abszolút meglepetés. Noha ismét csak a templomosok és az orgyilkosok unalomig ismert ellentéte adja a narratíva fő vázát, a két különböző vérmérsékletű főszereplő, és a köztük lévő feszültség végig fenntartotta az érdeklődésemet. 1868-ban járunk Londonban, az ipari forradalom idején. A gyárak ontják magukból a füstöt, a tőkések szenvtelenül kihasználják a munkásokat, hatalmas szakadék tátong a két osztály között. 

A történet kezdete körülbelül pont annyira zavaros és érthetetlen, mint ahogy az első rész véget ért. Mindenesetre közvetlenül az előzmények után vesszük fel a fonalat, a jó öreg Desmond éppen ébredezik, amikor a helyes popóval megáldott Lucy beviharzik a szobába, s miközben két liter vér csöpög a ruhájáról, izgatott hangon próbálja rávenni értetlenkedő főhősünket.

A történet egészen pontosan ott folytatódik, ahol a második részben vége szakadt, ha valakiben esetleg felmerült a kérdés, hogy vajon a full extrás Ezio-nak milyen kihívást lehet még adni az életben, akkor erre villámgyorsan választ is fog kapni. Róma városának üzletei zárva vannak, gyönyörű épületei romokban hevernek, a despota Borgia klán sokat rosszalkodott, míg mi Firenzével és Velencével voltunk elfoglalva. Szóval lesz dolgunk rendesen, gatyába kell rázni a testvériséget.

A brit fejlesztőcsapat elsőként mutatta meg, hogyan lehet kiváló minőségű adaptációt készíteni, nem sokkal később bebizonyította, hogy lehet ezt még fokozni, most pedig a Batman: Arkham Knighttal csúcsra járatja a művészetét. Lehet, hogy az Arkham-sorozat utolsó felvonása játékmenet tekintetében nem tudott már akkorát ugrani, mint korábban, azonban feldolgozásnak rendkívüli darab, ez kétségtelen. 

A játék Viktor Kalvachev képregénysorozatának feldolgozása, és egyben bevezetője az ősszel megjelenő új novellának. Mit kell tudnunk erről a világról? A történet pofonegyszerű és hétköznapi. Gengszter környezetbe csöppenünk, ahol Tony Luciano puskái fölött kapjuk meg a szerepet. 

A legszembetűnőbb változás minden bizonnyal a haditechnikát érte, az elődök közelmúltbeli és kortárs ütközetei után ugyanis az ArmA 3 a közeljövőbe, pontosabban 2035-ig tekerte az órát. A háttértörténet szerint cirka húsz év múlva az Égei-tenger szigetvilágán a NATO, illetve a CSAT néven futó közel-keleti koalíció akasztja össze a bajszot, ami a turizmus jelentős visszaesésével és az egy négyzetkilométerre eső haditechnikai eszközök számának jelentős növekedésével jár.

Nem nehéz észrevenni, hogy az ArmA III fejlesztése még korántsem ért véget. Az időhiány miatt a kampányt csak három részletben kapjuk meg, de ezen kívül számos hibajavítás vár még a játékra. Azt viszont már most leszögezhetjük, hogy a komolyabb élményre vágyók számára a produktum maga megváltás, ahogy ezt már a Bohemiától már megszoktuk.

Age of Barbarian Ex egy kard és boszorkányság játék, a műfaj, amely nem hagyja olyan tételek, mint a nagy és izmos barbárok, a tömör lányok hordái vérszomjas szörnyek, sok gore, egy elég epikus történet, és egy addiktív filmzene !
Annak érdekében, hogy észre, hogy az Age of Barbarian keverékek különböző elemek együttesen: szerepjáték játék, platform és Hack'n Slash. Eltekintve brutális penge harc, vannak olyan zónák, hogy vizsgálja meg, csapdák elkerülése érdekében és még a kis találós megoldani.

Az állatokhoz tartozik a másik dolog, ami miatt még igazán különleges az Ark: szinte mindegyiket képesek vagyunk befogni és háziállatként kezelni, sőt lovagolhatunk is rajtuk, így gyorsítva meg a közlekedést. Valamint a védelmünk is masszívabb lesz, mert nagyobb dínókra komplett erődöket húzhatunk fel.

Hat élethű városi busz – köztük két, az MAN-től licencelt Lion's City busz –, valamint egy óriási, szabadon bejárható világ bár rád a Bus Simulator 16-ban. Szállítsd utasaidat biztonságban és időben céljukhoz öt autentikus városnegyeden át. Vezess két- és háromajtós, valamint élethű csuklós buszt a csúcsforgalomban, figyelj a megkülönböztető jelzést használó járművekre, és kerüld ki az építkezési területeket. 

De akkor most már térjünk ki az egyedi vonásokra is, a környezet szimplán lenyűgöző. Igazán változatos és nagyon látványos, változatosság alatt tényleg azt is értem, mocsaras környezettől elkezdve a fagyos részig minden található, ráadásul kiválaszthatjuk, hogy milyen részen akarunk kezdeni, ez egyfajta nehézségi szintet ad a játéknak.